Blogunk címét, azaz a „PB-gáz biztonság” kifejezést olvasva a többség arra asszociál, hogy a Prímaenergia által forgalmazott energiahordozó felhasználóinak soha nem kell aggódniuk testi épségük miatt. A biztonságnak persze lehetnek más ide illő olvasatai is, például, hogy egy garantáltan magas fűtőértékű, mobilis és megbízható energiaforrásról van szó. És akkor napjaink egyik legfontosabb szempontját még nem is említettük, amely téren a PB-gáz szintén az élen jár.

A propán-bután gáz ugyanis a már említett jó tulajdonságai mellett a legtisztább energiahordozónak is számít, így aztán környezetvédelmi szempontból, vagy, ha úgy tetszik, bolygónk biztonságának érdekében is a legjobb választásnak tűnik. Mindezt jól bizonyítja, hogy három évtizeddel ezelőtt, az emberiség első globális szintű környezetvédelmi fellépésekor is ezt hívták segítségül.

A történet szálai tehát az 1980-as évekbe vezetnek, amikor világossá vált, hogy egyes halogéntartalmú szénhidrogének (közülük a legismertebb talán a Freon) felelősek a Föld ózonrétegének elvékonyodásáért. A felszín felett 20-30 kilométeres magasságban húzódó „pajzs” elnyeli a Napból érkező ultraibolya-sugárzás jelentős részét, megóvva ezzel az élőlényeket a súlyos károsodásoktól, segítve többek közt a bőrrák elleni védekezésben.

Feltéve, hogy nem keletkezik rés azon a bizonyos pajzson. Az 1980-as évektől ugyanis megfigyelték, hogy az Antarktisz felett minden év szeptembere és novembere között ózonlyuk alakul ki. Ez a felfedezés sarkallta a történelem során először világméretű, közös fellépésre az országokat a környezet megóvása érdekében. Az ENSZ által gondozott montreali jegyzőkönyv végül éppen 30 éve, 1989-ben lépett életbe, és rögzítette az ózonbontó halogénezett hidrogének (CFC-k) kibocsátásának korlátozását.

A CFC-ket akkortájt széles körben használták aeroszolos termékek (pl. dezodorok, légfrissítők, hajlakkok, borotvahabok, tisztítószerek, gyógyászati készítmények vagy épp festékek) hajtógázaként, sőt, klímaberendezésekben és hűtőgépekben is elterjedtek voltak hűtőközeg formájában. A gyártóknak tehát sok esetben olyan helyettesítők után kellett nézniük, amelyek ugyancsak megfelelnek a kívánt célnak, miközben a bolygót sem károsítják. A megoldást pedig a legtöbb esetben a propán- és a butángáz jelentette, vagyis a PB-gáz összetevői lettek a megmentők, ezeket találjuk ma a legtöbb spray-ben.

A cselekvés eredményeként már az első tudományos mérések kimutatták, hogy az ózonréteg pusztulása lelassult, az ózonlyuk mérete pedig csökkent. Szignifikáns változást egyelőre nem lehet várni, hiszen a korábban levegőbe jutott káros anyagok még évtizedek múlva is kifejthetik negatív hatásukat, de már az is sikerként könyvelhető el, hogy lefékeztük a folyamatot. Szakértők szerint, ha nem csökkent volna jelentősen a káros CFC-gázok kibocsátása, és nem lép helyükre csaknem mindenütt a környezetbarát propán és bután, az évszázad közepére a bolygó nagy részén drasztikusan alacsony lett volna az UV-védelem.

Amikor tehát legközelebb használják PB-gázpalackjukat, gondoljanak arra, hogy a benne lévő összetevők nem kis szerepet vállalnak abban, hogy Földünk a következő generációk számára is élhető maradjon.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.