Készüljön fel a fűtésszezonra!

a gyakori felülvizsgálat a PB-gázkészüléknél is létkérdés!

 

Alig, hogy beköszöntött az ősz, néhány esős, hűvös nap máris emlékeztetett minket arra, hogy nyakunkon a fűtési szezon. És  a szeptember azért még jócskán tartogathat szép időjárást, a legjobb, ha még az „éles bevetés” előtt megvizsgáltatjuk, minden rendben van-e a gázzal üzemelő berendezéseinkkel – működjenek akár földgázzal vagy PB-gázzal.

 

 

 

Előbbiek, azaz a vezetékes földgázzal táplált kazánok, konvektorok esetén szerencsére többé-kevésbé bevésődött az emberek fejébe, hogy egy, legfeljebb kétévente szakembert kell hívni az ellenőrzéshez. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a PB-gázpalackról működtetett eszközöknél nem ez a helyzet: kevesen vizsgáltatják felül azokat, holott ezeknél ugyanolyan fontos volna a lakosság elővigyázatossága.

 

A törvény öt évben határozza meg a gázkészülékek ellenőrzésének ciklusát, ám a gázszolgáltatók és a készülékgyártók évenkénti, vagy maximum kétévenkénti felülvizsgálatot javasolnak. A PB-gáz legnagyobb hazai forgalmazójaként a Prímaenergia is azt ajánlja, hogy a palackos gázzal üzemelő készülékek tulajdonosai is ezt az 1, legfeljebb 2 éves ritmust tartsák szem előtt, ami a földgázzal működtetett berendezéseknél már bevettnek mondható.

 

Ennek oka, hogy bár a technológia más, az emberek számára kulcsfontosságú biztonsági szempontból nincs szó két különböző rendszerről: meg kell győződni róla, hogy nincs szivárgás és az égéstermék is megfelelően távozik. Külön ki kell emelni, hogy ha a készülék 2-3 évnél régebbi, és még soha nem vizsgálta át szakember, akkor haladéktalanul meg kell nézetni!

 

Egy néhány ezer forintos vizsgálatról van szó, amely bár nem csekély összeg, mégis eltörpül az esetleges kockázatok mellett. Fontos hozzátenni, hogy a szakember kiválasztásakor is ébernek kell lenni, érdemes például ellenőrizni, hogy a kiérkező szerelőnek van-e engedélye erre a kiemelten felelősségteljes munkára.

 

És bár kétségtelen, hogy amikor a fűtési rendszerünk felülvizsgálatát kérjük, az életveszélyes helyzetek megelőzése a legfontosabb cél, azért akadnak egyéb szempontok is, amelyek miatt nem érdemes elfeledkezni róla. A szakemberek ugyanis a készülék ellenőrzésekor a tömítettséget is szemügyre veszik, ami elejét veszi a szivárgásnak, így nem fogy feleslegesen a gáz – és nem is okozhat idővel problémákat. Ráadásul a lerakódott portól sem árt megszabadítani a készüléket, így javulhat az égés hatásfoka, vagyis megelőzhető a többletfogyasztás, illetve a főként a fűtési szezon elején jelentkező kellemetlen szag.

 

A legfontosabb tehát a sűrű felülvizsgálat, ám emellett azzal is javíthatunk biztonságérzetünkön, ha beszerzünk egy a veszélyes gázokat érzékelő riasztóműszert. Ezek között a berendezések között is körültekintően kell válogatni, de a PrimaNet webáruházának kínálatában például kizárólag olyan eszközök szerepelnek, amelyek maximálisan megfelelnek a szigorú műszaki követelményeknek, és garantáltan jelzik a bajt:

 

Kezdje tehát nyugodtan a közelgő fűtési szezont, és ne vegye félvállról az ellenőrzést, mert egy meghibásodás sokkal többe kerülhet, mint az a pénz és idő, amelyet a lehetőleg évenkénti felülvizsgálatra fordít. Lényeges ráadásul, hogy a készüléket akkor is át lehet nézetni, ha már elkezdték használni, azaz, ha most ki is futnak az időből, nem szabad várni a következő fűtési szezon elejéig. Szakembert hívni, azaz a bajt megelőzni sosem késő!

 

 

 

Blogunk címét, azaz a „PB-gáz biztonság” kifejezést olvasva a többség arra asszociál, hogy a Prímaenergia által forgalmazott energiahordozó felhasználóinak soha nem kell aggódniuk testi épségük miatt. A biztonságnak persze lehetnek más ide illő olvasatai is, például, hogy egy garantáltan magas fűtőértékű, mobilis és megbízható energiaforrásról van szó. És akkor napjaink egyik legfontosabb szempontját még nem is említettük, amely téren a PB-gáz szintén az élen jár.

 

A propán-bután gáz ugyanis a már említett jó tulajdonságai mellett a legtisztább energiahordozónak is számít, így aztán környezetvédelmi szempontból, vagy, ha úgy tetszik, bolygónk biztonságának érdekében is a legjobb választásnak tűnik. Mindezt jól bizonyítja, hogy három évtizeddel ezelőtt, az emberiség első globális szintű környezetvédelmi fellépésekor is ezt hívták segítségül.

 

A történet szálai tehát az 1980-as évekbe vezetnek, amikor világossá vált, hogy egyes halogéntartalmú szénhidrogének (közülük a legismertebb talán a Freon) felelősek a Föld ózonrétegének elvékonyodásáért. A felszín felett 20-30 kilométeres magasságban húzódó „pajzs” elnyeli a Napból érkező ultraibolya-sugárzás jelentős részét, megóvva ezzel az élőlényeket a súlyos károsodásoktól, segítve többek közt a bőrrák elleni védekezésben.

 

Feltéve, hogy nem keletkezik rés azon a bizonyos pajzson. Az 1980-as évektől ugyanis megfigyelték, hogy az Antarktisz felett minden év szeptembere és novembere között ózonlyuk alakul ki. Ez a felfedezés sarkallta a történelem során először világméretű, közös fellépésre az országokat a környezet megóvása érdekében. Az ENSZ által gondozott montreali jegyzőkönyv végül éppen 30 éve, 1989-ben lépett életbe, és rögzítette az ózonbontó halogénezett hidrogének (CFC-k) kibocsátásának korlátozását.

 

A CFC-ket akkortájt széles körben használták aeroszolos termékek (pl. dezodorok, légfrissítők, hajlakkok, borotvahabok, tisztítószerek, gyógyászati készítmények vagy épp festékek) hajtógázaként, sőt, klímaberendezésekben és hűtőgépekben is elterjedtek voltak hűtőközeg formájában. A gyártóknak tehát sok esetben olyan helyettesítők után kellett nézniük, amelyek ugyancsak megfelelnek a kívánt célnak, miközben a bolygót sem károsítják. A megoldást pedig a legtöbb esetben a propán- és a butángáz jelentette, vagyis a PB-gáz összetevői lettek a megmentők, ezeket találjuk ma a legtöbb spray-ben.

A cselekvés eredményeként már az első tudományos mérések kimutatták, hogy az ózonréteg pusztulása lelassult, az ózonlyuk mérete pedig csökkent. Szignifikáns változást egyelőre nem lehet várni, hiszen a korábban levegőbe jutott káros anyagok még évtizedek múlva is kifejthetik negatív hatásukat, de már az is sikerként könyvelhető el, hogy lefékeztük a folyamatot. Szakértők szerint, ha nem csökkent volna jelentősen a káros CFC-gázok kibocsátása, és nem lép helyükre csaknem mindenütt a környezetbarát propán és bután, az évszázad közepére a bolygó nagy részén drasztikusan alacsony lett volna az UV-védelem.

 

Amikor tehát legközelebb használják PB-gázpalackjukat, gondoljanak arra, hogy a benne lévő összetevők nem kis szerepet vállalnak abban, hogy Földünk a következő generációk számára is élhető maradjon.

 

 

 

 

 

 

Címkék: disznóvágás hőszigetelés használt tartály autógáz faszenes grill PB-gáz PB-gázpalack disznópörzsölő pbgáz flambírozó szénmonoxid érzékelő szennyvíztartály Szakácskönyv teraszfűtő kültéri hősugárzó pb gáz konvektor gasztrofáklya tartályos PB-gáz gázgrill füstölő hordő Elsősegély felszerelés Gázérzékelő Gázcseretelep kereső autógázkút gázpatron PB-gázpalack töltés PB-gáz biztonság biztonságos szabadtéri tűzgyújtás pb-gázpalack pb-gáztartály

A csúcsgasztronómiától a hokipályáig

 

Blogunk legutóbbi bejegyzésében arról tettünk említés, hogy használta ki a PB-gáz nyújtotta előnyöket minden idők talán legsikeresebb sorozata, a Trónok harca. Már akkor is bemutattuk, hogy, messze nem a filmipar az egyetlen, amely felfedezte, mekkora lehetőségek rejlenek ebben az energiahordozóban. Íme, a nem mindennapi felhasználási területekről szóló válogatásunk második része!

 

Ha tökéletes ízélményre vágyik

Ami a sorozatok világában a Trónok harca, az a gasztronómiában egyértelműen a csúcskategóriás éttermek. Márpedig a PB-gáz előnyeire, többek közt a hajszálpontosan szabályozható hőleadásra, nem csak háztartások sokasága esküszik, de a profi mesterszakácsok is. Nem csoda, hiszen a gáz gyorsan felmelegíti az ételt, kikapcsolás után pedig hamar leadja a hőt, használata pedig gazdaságos – mert bizony, borsos ételárak ide vagy oda, azért ez utóbbit is figyelembe veszik még egy Michelin-csillagos konyhán is.

Napjaink „gasztroguruinak” nagy kedvence pedig a Prímaenergia kínálatában is szereplő szakácsfáklya, vagy más néven „flambírozó pisztoly”. Ez egy kicsi, egykezes szerkezet, amely egy mini PB-gáztartállyal üzemel. Koncentrált hőjének hála olyan tökéletes karamellréteget varázsolhatunk vele az édességekre, amely semmilyen más technológiával nem kivitelezhető. A sokak által kedvelt créme brullée például prémium minőségben nem is készíthető máshogy, hiszen ennek alja hidegen fogyasztandó, a tetejét azonban karamellizálni kell.

Új vetélytársat kaptak a benzinszörnyek

A Prímaenergia termékpalettájának fontos részét képező autógáz előnyeiről többször is írtunk már ezen a helyen. Nemrég a népszerű Winkler Róbert osztotta meg ezzel kapcsolatos tapasztalatait, legutóbb pedig egy igazi 21. századi „házasságról”, az elektromos-LPG hibrid-motorról lebbentettük fel a fátylat. Miután számos lehetséges szempontból (pl. környezetbarát, költséghatékony, motorkímélő) is az LPG-hajtás tűnik a legideálisabbnak az autókban, egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy már a versenyzés világa is felfedezte magának. Az olasz Giandomenico Bassóra eleinte még furcsán néztek, amikor 2014-ben egy LPG-ssé alakított Ford Fiestával állt rajthoz az olasz rally bajnokságon, ám a két idény alatt begyűjtött 13 dobogós hellyel alaposan eloszlatta a kételyeket. A technológia versenyképességét azóta jó pár szériában bizonyították: tapsoltak már a nézők többek közt LPG-s Audi TT győzelmeinek is. Érdekes módon a leghatékonyabbnak az úgynevezett „hegyi versenyeken” tűnnek ezek a járművek. A szerpentineken megrendezett futamokon pár éve Enrique Cruz sorra írta át a pályacsúcsokat egy LPG-rendszerű Porsche 911 GT3-mal.

 

A megmentő technológia

Júniusban rendezték a hagyományos londoni Lord Mayor’s Hot Air Ballonn Regatta nevű látványos eseményt, amelynek során idén mindösszesen 46 (!) hőlégballon lepte el a brit főváros egét. A kedvelt repülő sporteszköz a PB-gáz felhasználási területeinek ismertebb válfajai közé tartozik, de abba talán nem mindenki gondolt bele, hogy a hőlégballonozás kis túlzással mára feledésbe is mehetett volna, ha nincs az őt tápláló üzemanyag.

 

 

A technológia ugyanis a 19. században élte fénykorát (gondoljunk csak Jules Verne Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényére), a 20. századra aztán a repülőgépek térhódításával leáldozni látszott a csillaga.  1960-ban aztán az amerikai Ed Yost alkotta meg a modern, PB-gáz alkalmazásával hajtott hőlégballont, amely technológia kisebb-nagyobb fejlesztésekkel ma is alkalmas energia hordozó. Ez már lehetővé tette az extrém magasságokba való emelkedést, felkeltve még több ember – és nem mellesleg a tudomány – érdeklődését, egyúttal biztosítva a hőlégballonok további szárnyalását.

 

És ez még messze nem minden…

A fenti példák persze csak a „jéghegy csúcsát” jelentik, hiszen az ember szinte bármikor belebotolhat olyan gépekbe, berendezésekbe, amelyekről talán nem is gondolná, hogy PB-gázzal működnek. És most nem is feltétlenül a gázüzemű targoncákra gondolunk, amelyekből a Prímaenergia látja el Magyarországon a legtöbbet, hanem például a hasonló működési elvű áruházi takarítógépekre, vagy épp azokra az úgynevezett rolbákra, amelyekkel letisztítják az elhasználódott vagy megrongálódott jeget a jégkorong-meccsek, korcsolyaversenyek szüneteiben. De léteznek, mi több, idehaza is elérhetőek, gázüzemű vízszivattyúk is.

 

Címkék: gáz mélygarázs lángos gasztronómia hőlégballon vattacukor autógáz kürtőskalács víztartály faszenes grill pbgáz teraszhősugárzó gasztrofáklya Barbecook gázgrill mini grill Propán Plusz palack PB-gáz biztonság üres gázpalack hőlégballonos gázfelhasználás gasztropalack zárófólia pb-gáztartály gáztartály telepítés cseretelep

Tudják mi a közös napjaink legnépszerűbb, minden létező rekordot átíró televíziós sorozatában, a Michelin-csillagos éttermek konyháiban, a hőlégballonokban vagy épp a jégkorong-meccsek szüneteiben látott jégfelújító gépben?

A blogunk tematikájára gondolva a válaszra talán sokan rájönnek, ám ettől még meglepő: mindegyik elképzelhetetlen lenne a PB-gáz nélkül! Két részes sorozatunkban ezeket a nem mindennapi felhasználási területeket próbáltuk csokorba gyűjteni. Elsőként mindjárt azt, hogyan használták a PB-gázt egymilliárd ember szeme láttára! 

A Prímaenenergia termékeinek klasszikus felhasználási területeit jól ismerjük. A lakosság számára ezek a főzés, a grillezés, a fűtés és a melegvíz-előállítás, míg az iparban a hegesztés, a forrasztás, a lángvágás, a mezőgazdaságban pedig például a terményszárítás – hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A PB-gáz – és, ki ne felejtsük, az autógáz – előnyeit azonban szinte minden szektor felfedezte magának. Ez alól nem lehet kivétel a filmipar sem, amely mindig is híres volt arról, hogy a forgatások során a legkorszerűbb csúcstechnológiát veti be. Különösen igaz ez egy olyan sorozatra, amelynek epizódjai nem kevesebb, mint 15 millió dollárba, azaz átszámítva több mint 4 milliárd forintba kerültek.

Természetesen a nemrég véget ért Trónok harcáról van szó, amelynek utolsó évadát becslések szerint világszerte egymilliárdan követték. Ennyien láthatták például az utolsó előtti epizód kulcsjeleneteit, amelyben tűz emészti fel az egyik fontos helyszínt, Királyvárat.

A sorozat hivatalos közösségi oldalára nemrég felkerült egy a forgatás kulisszáit bemutató kisfilm, amelyben több stábtag is arról beszél, technikailag ez volt a 8 évadot és 73 részt megélt széria legnehezebben kivitelezhető része. A videóban a fürkésző szemek hatalmas, több tonnás PB-gáztartályokra lehettek figyelmesek, nem is véletlenül: a hihetetlen felkészültséget és precizitást igénylő jeleneteknél ugyanis ezek segítségével táplálták a tüzet.

primaenergia-gaztartaly.png

Az amerikai gigaprodukció választása éppen azok miatt az előnyök miatt esett a PB-gázra, amit az itthoni felhasználók is nap mint nap élvezhetnek. Először is a technológia roppant mobilis, így a kiépített infrastruktúrától távol eső helyekre is könnyen elér. A gázt így gyors egymásutánban a „díszletváros” különböző pontjain is munkára tudták fogni, miközben a tárolás és a szállítás is kockázatmentes volt, nem veszélyeztette a felvételek percre lebontott időbeosztását. A biztonság a használat során is fontos szempont volt, a jól szabályozható, könnyen elzárható rendszernél ugyanis nem kell úgynevezett „visszaégéstől” tartani, azaz a szereplőknek és a stábtagoknak sem akadt félnivalójuk. És persze a többi fosszilis energiahordozóhoz képest kimagaslóan környezetbarát égés sem épp utolsó tényező, hiszen napjainkban már a filmipar is ügyel a zöld szempontokra. Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó filmkockák forgatása az UNESCO Világörökség részét képező Dubrovnik óvárosának szomszédságában zajlott, ahol nem lett volna éppen ildomos korommal befeketíteni az eget – amitől ugyebár PB-gáz használata esetén nem kell tartani. 

Blogunk következő bejegyzésében a további érdekes felhasználási területekről is olvashatnak, többek közt a bevezetőben beharangozott csúcsgasztronómiától a hőlégballonokon át egészen a rolbákig.

A recept viszonylag egyszerű: vegyük az autós szakértők széles köre által legjobbnak tartott hajtástípust – ez ugyebár a hibrid motor –, és „házasítsuk össze” azzal a technológiával, amely egyszerre környezetbarát és költséghatékony: ez pedig az LPG, vagyis az autógáz. Az eredmény egy fontos autóipari mérföldkő, a nemrég bemutatott Toyota Camry Hybrid 2,5L LPG modell.

Az, hogy a világ legnagyobb személygépkocsi-gyártója fantáziát lát a dologban, talán már önmagában is elég érv amellett, hogy a fenti „keresztezés” nagyon is életképes, sőt. Azért mi is igyekszünk még néhány szempontot bemutatni, ami alapján könnyű lesz belátni, hogy a 21. századi technológiának tartott elektromos hajtásnak miért a lehető legméltóbb „partnere” az LPG.

  1. Környezetkímélő. Nem véletlenül kezdjük ezzel, hiszen mára egyre többet hallani – teljes joggal –, hogy mindent meg kell tennünk a bolygó védelméért. Nos, ilyen téren az LPG-vel hajtott autó nagyszerű választás, hiszen károsanyag-kibocsátási adatai jóval kedvezőbbek, mint a benzines vagy dízeles járműveké. Becslések szerint a nitrogén-monoxid emissziója 80%-kal kevesebb, mint más fosszilis üzemanyagoké, de szén-dioxidból és szén-monoxidból is lényegesen kevesebbet juttat a levegőbe. Eközben a kipufogógázban kevesebb a rákkeltő vegyület, szilárd részecske pedig egyáltalán nincs benne. Ha ez nem lenne elég, az LPG-hajtás a zajszennyezés csökkentésében is élen jár.

 

  1. Költséghatékony. A természet mellett a pénztárcánk is meg fogja köszönni, ha autógázra váltunk, hiszen ez már rövidtávon is gazdaságos módja a közlekedésnek. Elnézve, hogy a benzin és a gázolaj ára jelenleg literenként kb. 410 forint, míg az LPG-é 235 forint, a szakszervizben végzett átalakítás költségei is gyorsan megtérülnek. Hogy mennyire gyorsan, azt a Prímaenergia személyre szabható kalkulátora segítségével bárki kiszámíthatja! Az általános tapasztalatok szerint egyébként a megtérülési idő mintegy 2 év, és nagyjából erre a következtetésre jutott nemrég blogunkon az ismert autóguru, Winkler Róbert is.

 

  1. Növeli a motor élettartamát. Az, hogy az LPG nagyon tisztán, mindenféle korom és más, látható égéstermék nélkül ég, nemcsak a környezetnek, de autónknak is kimondottan jót tesz. A lényegesen kisebb mértékű gyantásodás, kokszosodás mellett kevésbé kell tartanunk elduguló szelepektől vagy épp a motor kenőanyagának hígulásától is. Emiatt az LPG-autókban ritkábban kell olajat és olajszűrőt cserélni. Ezek után nem csoda, hogy a gázhajtás a számítások alapján akár másfélszeresére növelheti a motor élettartamát.

 lpg-betolto.jpg

 

  1. Széles körben, gyorsan elérhető. Elérkeztünk egy olyan ponthoz, amelynél az LPG újdonsült „párját”, az elektromos motort is lepipálja. Utóbbinak ugyanis, bár látszanak a fejlődés jelei, még mindig vitathatatlan gyengéje az alacsony töltőállomás-lefedettség és a kínosan lassú töltési idő. Az autógáz kúthálózat sűrűségét látva ellenben nem kell attól tartanunk, hogy kifogy az üzemanyag, mielőtt újratölthetnénk.

 

  1. Biztonságos. Ha valamikor, hát most indokolt a „végül, de nem utolsósorban” kifejezés, hiszen zárásnak hagytuk azt a szempontot, amely sokaknál talán a legfontosabb: a biztonságot. Fontos tudni, hogy az autók átépítése gázüzeműre a szervizekben a legkorszerűbb berendezésekkel, szigorú előírások és ellenőrzés mellett történik, használatuk így kockázatmentes. Erre már a törvényalkotók is felfigyeltek, hiszen – talán nem mindenki tudja – 2013 óta már a mélygarázsokban is lehet parkolni a megfelelő biztonsági szeleppel ellátott LPG-s autóval. Nem is véletlenül, hiszen azok szivárgás elleni biztosítása kiváló, így ilyen téren sincs semmi ok őket negatívan megkülönböztetni a benzines és gázolajos vetélytársaktól.

 

Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a korábban említett Toyota modellnél az autós berkekben körülrajongott elektromos motor egyáltalán nem kötött „rangon aluli házasságot” az LPG-vel. Sőt. Számos jel utal arra, hogy a jövő egyenesen az autógázé lehet, miközben ennél takarékosabb, hosszabb távokra is megfelelő kombináció jelenleg nem létezik a piacon, és pont.