Miért fontos a nyomáscsökkentő és a nyomásszabályzó a gázpalackhoz?
A gázpalack alkalmazása nem veszélyes, sőt kifejezetten sokoldalú és könnyű használatot tesz lehetővé, mindazonáltal a helyes bekötésével és kezelésével kapcsolatban az alábbiakat érdemes tudni.
Mint ismeretes, a palackokba és tartályokba sűrítve kerül a gáz, ez azt jelenti, hogy ami a nyomástartó berendezésben egy liter, az a levegőbe engedve a gáz fajtájától függően annak sokszorosa lehet, ráadásul a palackon és a tartályon belüli nyomás a töltöttségi szint és a külső hőmérséklet hatására folyamatosan változik. A gázzal működtetett eszközöknek viszont állandó vagy szabályozható nyomásra van szükségük, amit a nyomáscsökkentő (reduktor) vagy a nyomásszabályzó biztosíthat. Bekötésükkel a kimeneti nyomás mindig azon a szinten tartható, amely a gázfelhasználó eszköz számára szükséges.
Fontos, hogy egy gázpalack az előírásoknak megfelelően legyen csatlakoztatva a fogyasztó-berendezésekhez, ezáltal nem juthat ki gáz a szabadba. Az engedély nélküli gázforgalmazótól vásárolt vagy illegálisan töltött palack viszont komoly balesetet is okozhat. Egyrészt, csak a legálisan működő cseretelepekre kerülő palackok esnek át a szigorú vizsgálatokon, másrészt a feketepiacon gyakran túltöltött palackok már szobahőmérsékleten is veszélyesek lehetnek.
Milyen nyomáscsökkentőre vagy nyomásszabályzóra van szükség?
A PB-palackról működtetett háztartási eszközök jellemzően 30 mbar nyomáson működnek, de bizonyos esetekben akár 50 mbar nyomásra is szükség lehet. A palack típusától függően minden nyomásértékhez megfelelő méretezésű nyomáscsökkentőket (fix kimeneti érték), valamint nyomásszabályzókat (állítható kimeneti érték) lehet a kínálatban találni. Ezek a palack szelepére csavarmenettel csatlakoztathatók, ahonnan bilincsel rögzített tömlő viszi tovább a gázt a készülékhez. Az új típusú nyomásszabályzók már gyorscsatlakozóval, tűszeleppel rendelkeznek, a nanométer pedig lehetővé teszi a pontos nyomás nyomonkövetését is. A háztartási gázpalackok esetében több hosszúságban, 80, 100, valamint 200 centiméteres csőhosszal, szettben is vásárolhatók – ezek általában olcsóbbak, mint a külön-külön vett elemek. Amennyiben a palacktól a gázt nem gumitömlő, hanem más jellegű – például félmerev, fémfonatos – cső viszi tovább a készülékbe, akkor a tömlővéges reduktor helyett mindenképpen menetes nyomáscsökkentőre van szükség!
Mit kell tenni ipari gáz esetén?
Természetesen műszaki gáz felhasználásakor is szükséges a nyomás egyenletes szintű biztosítása vagy éppen szabályozása. Az oxigén, argon, szén-dioxid, acetilén gázok esetén a palackszelepre közvetlenül csatlakoztatható, megfelelő típusú és fokozatú gázspecifikus reduktor szükséges, éghető és égést tápláló gázok esetében pedig visszaégés-gátlót is javasolt a rendszerbe iktatni. Nyomásszabályozású reduktorra mindenképpen szükség van, ha a gázmennyiséget adott nyomáson kell biztosítani – például hegesztéskor az oxigén és az acetilén felhasználása során. Ezek felépítésük alapján lehetnek egy vagy kétlépcsősek. Az egylépcsős hátránya, hogy a kilépő nyomás a felhasználás során változik, míg a kétfokozatú nyomásszabályozó használatakor a palacktöltet nyomásának csökkenésekor sem változik a kilépő érték.
Összességében, ha a nyomáscsökkentő vagy a nyomásszabályzó megfelelő, akkor a menetek, tömítések és csövek állapotára kell már csak figyelni. Ha nem szivárognak, nem mállanak, nincsenek berepedezve, a gázpalackok és tartályok biztonságosan használhatók.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.